Ezt tudta a magyar gazdaság a válság legsúlyosabb évének novemberében
Novemberben a gazdaság egyes területein - nagyrészt a bázishatás következtében - a visszaesés mértéke a korábbiaknál kisebb volt - derül ki a KSH összeállításából.
Az ipari termelés novemberben 7 százalékkal, a külkereskedelemben a kivitel értéke 3,1 százalékkal, a behozatalé 8,8 százalékkal csökkent. A korábbiaknál méréskeltebben, 2,7 százalékkal süllyedt az alkalmazásban állók száma is. Ezzel egyidejűleg több mutatószám a korábbiaknál kedvezőtlenebb képet mutat: a munkanélküliség szeptember-novemberben 10,6 százalékra emelkedett, novemberben az építőipari termelés 14,5 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 7,3 százalékkal csökkent. A fogyasztói árak gyorsuló ütemben, novemberben 5,2, decemberben 5,6 százalékkal emelkedtek. Éves szinten az infláció a 2008. évi 6,1 százalék után 2009-ben 4,2 százalékos volt. A nettó kereset növekedése novemberben 0,2 százalékra mérséklődött, így a január-novemberi reálbér 2,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Túl a mélyponton?
A 2009-re rendelkezésre álló adatok szerint a gazdasági válság okozta globális visszaesés az év első felében elérte mélypontját. A második félév folyamán a világ fejlett térségeiben a legfontosabb gazdasági jelzőszámok a korábbinál kisebb mértékben csökkentek. Ebben egyrészt jelentős szerepet játszik az előző évi alacsony bázis, másrészt hozzájárul némi pozitív elmozdulás a reálgazdasági folyamatokban.
A nemzetközi környezetre jellemző kedvező fordulat a magyar gazdaság teljesítményében még csak nyomokban érzékelhető, összességében a bruttó hazai termék a III. negyedévben, az előző negyedévekhez hasonlóan, több mint 7 százalékkal esett vissza. A külpiaci folyamatokra érzékenyen reagáló, exportorientált ipari termelés fix bázisú adatai szerint a 2008 IV. negyedévében elszenvedett zuhanás után a termelés a négy évvel korábbi szint alá csökkent. Az első félév folyamán a termelés lényegében ezen az alacsony szinten stagnált, a második félévben azonban már némi javulás figyelhető meg. Hasonló irányzat érvényesült az értékesítésben, valamint a külkereskedelmi áruforgalomban.
Ezzel egyidejűleg számos fontos mutatószám változatlanul negatív, esetenként a korábbiaknál is kedvezőtlenebb képet mutat. Ilyen többek között a foglalkoztatottság és a munkanélküliség, a reálkereset, valamint a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás.
Még lejtmenetben az ipar
Novemberben az ipari bruttó termelés a kiigazítatlan adatok szerint 7 százalékkal, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 9,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez az első tíz hónapban mért csökkenésnél lényegesen mérsékeltebb, mert az előző novemberben már több mint 10 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene. Az alacsony bázisadatok hatására mérséklődött az értékesítés visszaesése is: a belföldi eladások 8,5 százalékkal, az exportértékesítés 4,7 százalékkal csökkent.
Az előző hónaphoz viszonyított termelés a szezonális és munkanappal kiigazított adatok szerint az októberi 1,8 százalékos növekedés után novemberben 1,3 százalékkal csökkent. A 2008. novemberhez viszonyított mérsékeltebb visszaesés a legtöbb ágazatban megfigyelhető volt, sőt a feldolgozóiparon belül több alágban növekedés tapasztalható. A termelés egyötödét adó járműgyártásban (2,8 százalék), a vegyi anyag, termék gyártásában (5,7 százalék), a gyógyszergyártásban (1,5 százalék) és a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben (4,4 százalék) nőtt a termelés volumene az előző év azonos időszakához képest.
Ezen alágakban – a gyógyszergyártás kivételével – mindkét értékesítési irányban növekedés figyelhető meg. A termelésben jelentős hányadot képviselő élelmiszeripar termelése az előző év azonos időszaki 14 százalékos csökkenés után idén novemberben gyakorlatilag stagnált (–0,4 százalék), a nagyobb részarányú hazai értékesítés 1,5 százalékos csökkenéséből, valamint a kisebb részt képviselő külpiaci értékesítés 10,6 százalékos növekedéséből adódóan. Az energiaiparban 5,5 százalékkal maradt el a kibocsátás a múlt évitől, a kis súlyú bányászaté közel harmadával csökkent.
Január–novemberben az ipari termelés 19,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az exportértékesítés bő ötödével, a belföldi értékesítés nyolcadával csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az alágak közül az egyéb feldolgozóiparban növekedés volt tapasztalható (2,8 százalék), a többiben elmaradt a termelés volumene az előző év azonos időszakitól. Legnagyobb csökkenés a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásában (39 százalék), valamint a járműgyártásban (31 százalék) következett be. A termelésben jelentős részt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 17 százalékkal csökkent, a termelés egytizedét adó élelmiszeriparé pedig 2,6 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,4 százalékkal, a bányászaté 6,1 százalékkal csökkent.
Ipari alkalmazottak, termelői árak
Az iparban alkalmazásban állók száma január–novemberben 11,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az egy főre jutó ipari termelés az év első tizenegy hónapjában 8,5 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése novemberben kismértékben, 0,9 százalékkal csökkent 2008 azonos hónapjához viszonyítva. Ezen belül az új exportrendelések 0,6 százalékkal, az új belföldi rendelések 2,4 százalékkal mérséklődtek. A november végi rendelésállomány 13,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az ipari termelői árak (az egy évvel korábbi 6,9 százalékos emelkedés után) idén novemberben 0,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Ez a belföldi értékesítési árak 0,9 százalékos csökkenéséből, valamint az exportértékesítési árak 1,2 százalékos növekedéséből adódott.
Január–novemberben az ipari termelői árak átlagosan 5,2 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest, ami a belföldi értékesítési árak 1,4 százalékos, valamint az exportértékesítési árak 7,9 százalékos emelkedésének eredménye. (2008 azonos időszakában a belföldi árak 11,9 százalékkal növekedtek, míg az exportértékesítés árai gyakorlatilag stagnáltak.)
Építőipari trendek
Az építőipari termelés volumene novemberben mind kiigazítatlan adatok szerint, mind a munkanaptényezővel kiigazítva 14,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez a jelentős csökkenés elsősorban néhány nagy értékű létesítmény építésének befejezésével függ össze (bevásárlóközpont, főgyűjtőcsatorna). Január–novemberben az építőipari termelés 4 százalékkal maradt el 2008 azonos időszakától.
Novemberben mindkét építményfőcsoport termelése csökkent. Az épületek építésének volumene 20,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Az egyéb építmények építése a hónapok óta tartó növekedés után, novemberben 8,4 százalékkal csökkent. Január–novemberben az épületek építésének volumene 13,3 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 8,1 százalékkal nőtt. A novemberben kötött új szerződések 21,3 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az épületek építésére kötöttek kismértékben, míg az egyéb építményekéi jelentősebben csökkentek. A november végi szerződésállomány, részben az alacsony bázis miatt, 16,3 százalékkal nőtt.
Csökkenő mezőgazdasági termelés
Az előzetes mezőgazdasági terméseredmények szerint 2009-ben 13,5 millió tonna gabona termett, 20 százalékkal kevesebb az előző évi rekordtermésnél. A két legjelentősebb gabona közül búzából 22, kukoricából 15 százalékkal kisebb mennyiséget takarítottak be, mint 2008-ban, miközben vetésterületük nem változott számottevően. Az őszi betakarítású növényeknél a cukorrépa kivételével csökkent a termésmennyiség és a hozam is.
A mezőgazdasági termelői árak 2009 januárjában még 28, novemberben már csak 5,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. A változás alapvetően a növényi termékek áralakulásából adódott. Az élő állatok és állati termékek árszínvonala szeptemberig viszonylag egyenletesen és mérsékelten csökkent, október–novemberben a visszaesés erősödött. Az év első 11 hónapjában összességében 10 százalékkal csökkent a termelőiár-színvonal. Ezen belül a növényi termékek ára 14, az élő állatok és állati termékek ára 4,3 százalékkal mérséklődött.
Visszaeső kiskereskedelem
A kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest novemberben 7,3, január–novemberben 5,2 százalékkal mérséklődött (a naptárhatással kiigazított adatok szerint a csökkenés 7,8, illetve 5 százalékos volt). Az év második felében nőtt a visszaesés üteme. A kiigazítás nélküli adatok szerint az első tizenegy hónapban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben csekélyebb, 4,1 százalékos forgalomcsökkenés mutatkozott az egy évvel korábbihoz képest. A többi tevékenységcsoport közül a legnagyobb súlyt képviselő üzemanyag-kiskereskedelem forgalma nem változott, a második legnagyobb részesedésű bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kereskedelem visszaesése ellenben számottevő, 14 százalék volt.
Hasonlóan erőteljesen csökkentek a kisebb súlyú iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai is. A gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszer-kiskereskedelem forgalma volt az egyetlen, amely novemberben emelkedett, és így évkezdettől számítva minimális mértékben volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem forgalma novemberben 46 százalékkal esett vissza, ami a 2009 áprilisa óta meredeken visszaeső tevékenységcsoport esetében a megelőző négy havi változásnál kisebb csökkenés.
Gyengélkedő vendéglátás
A vendéglátóhelyek forgalma 627 milliárd forintot tett ki, 6,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a munkahelyi vendéglátóhelyek részesedése 14, a kereskedelmi vendéglátóhelyeké 86 százalék volt, az előbbi kategória javára mintegy 1 százalékpontos eltolódás észlelhető. Az utóbbi kategória forgalmának a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységei mintegy tizedét adták.
A kereskedelmi szálláshelyekre az első tizenegy hónapban 8,5 százalékkal kevesebb vendég érkezett, a vendégéjszakák száma ugyanennyivel csökkent. A visszaesés a külföldi vendégek körében volt erősebb, akik 10 százalékkal töltöttek nálunk kevesebb éjszakát, a belföldi vendégek forgalma ugyanakkor 7 százalékkal lett kevesebb. A szállodák szobafoglaltsága 44 százalék volt, ami 6 százalékponttal elmarad az előző év azonos időszakában mérttől.
Import, export
A külkereskedelmi termékforgalom euróértékének 2008 decemberében kezdődött kétszámjegyű csökkenése novemberben az előző évi alacsony bázisérték hatására jelentősen mérséklődött: az első becslés szerint a kivitel 3,1 százalékkal, a behozatal 8,8 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A külkereskedelmi mérleg 411 millió euró aktívumot mutatott, amely több mint ötszöröse az előző évinek. A január–novemberi időszak egészében az export értéke – szintén euróban kifejezve – 20 százalékkal, az importé 27 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg – a bázisidőszak 238 millió eurós passzívumával szemben – 2009 január–novemberében 4196 millió eurós aktívummal zárt.
Az első tíz hónapban a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az exportban 3,9 százalékkal, az importban 2,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, így a cserearány 1 százalékkal javult.
Fizetési mérleg
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a folyó fizetési mérleg a 2009. január–szeptemberi időszakot 0,6 milliárd eurós többlettel zárta, szemben 2008 első három negyedévével, amikor is 5,3 milliárd eurós deficit keletkezett. Az egy évvel korábbihoz képest a folyó fizetési mérleg mind a négy részmérlege kedvezőbbé vált, a legjelentősebb mértékben az áruforgalomé, amelyben a javulás és a többlet egyaránt közel 3,4 milliárd eurót tett ki. A szolgáltatások esetében mintegy 1,3 milliárd eurós aktívum keletkezett, 0,4 milliárd euróval több, mint 2008. január–szeptemberben. (Az egyenlegjavulás a reálgazdasági tranzakciók mindkét csoportjában úgy következett be, hogy a bevételek kisebb mértékben estek vissza, mint a kiadások, s a jelentősebb visszaesés – a belföldi termeléshez hasonlóan – az árukat jellemezte.)
A jövedelmek esetében a mérleg javulása 1,6 milliárd eurót, a nettó kiáramlás pedig 4,2 milliárd eurót tett ki. A befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek közül mind az adósság típusúak, mind a nem adósság típusúak nettó kiáramlása csökkent a bázisidőszakihoz képest. A viszonzatlan folyó átutalások egyenlege 532 millió euróval javult, s a 2008. január–szeptemberi passzívummal szemben 108 millió eurós bevételi többlet keletkezett.
A tőkemérleg az első kilenc hónapot közel 1,1 milliárd eurós többlettel zárta, 0,8 milliárd euróval magasabb értékkel, mint 2008 azonos időszakában. A tőkemérleg és a folyó fizetési mérleg együttes egyenlegeként kialakuló – úgynevezett felülről számított – külső finanszírozási képesség a január–szeptemberi időszakban megközelítette az 1,7 milliárd eurót; egy évvel korábban még 5,0 milliárd eurós finanszírozási igény jellemezte a nemzetgazdaságot. A folyó fizetési mérlegben, valamint a tőkemérlegben elszámolt EU-transzferek együttes egyenlege megközelítette az 1,8 milliárd eurós többletet, amely érték 1,3 milliárd euróval magasabb a bázisidőszakban tapasztalthoz képest.
Államadósság, deficit
A nemzetgazdaság bruttó, a közvetlen tőkebefektetéseken belüli egyéb tőke nélküli külföldi adósságállománya szeptember végén 103,6 milliárd euró volt, a nettó adósságállomány pedig 52,2 milliárd eurót tett ki. A bruttó adósságállomány értéke 9,3 százalékkal nőtt, a nettóé viszont 2,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Az államháztartás és az MNB együttes nettó adósságállománya 16,2 milliárd euró volt szeptember végén, 12 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai alapján – 2009-ben 919 milliárd forint volt, lényegében ugyanannyi (8 milliárd forinttal több), mint 2008-ban. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 133 milliárd forinttal javult, a hiánya 737 milliárd forintra mérséklődött. A legnagyobb alrendszer bevételei több mint 8,3 billió forintot, kiadásai pedig közel 9,1 billió forintot tettek ki; a 2008. évhez képest a bevételi oldalon 2,0 százalékkal, a kiadásin pedig 0,3 százalékkal nagyobb összegű pénzmozgás valósult meg. A társadalombiztosítási alapok egyenlege ezzel szemben romlott, a 151 milliárd forintos deficit 82 milliárd forinttal haladta meg a 2008. évit. Az elkülönített állami pénzalapok esetében szintén kedvezőtlenebbé vált a mérleg, a 30 milliárd forintos passzívum az egyenleg 59 milliárd forintos romlását jelenti.
Munkaerőpiaci adatok
Szeptember–novemberben a 15–64 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 3 millió 757 ezer fő volt, ami 118 ezerrel, 3,0 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatási ráta az elmúlt egy évben 57,1 százalékról 55,6 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliek létszáma – ugyanabban a korosztályban – 445 ezer főt tett ki, ami 116 ezerrel (35 százalékkal) meghaladta az egy évvel korábbit. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 7,8 százalékról 10,6 százalékra emelkedett.
Január–november időszakában a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2 millió 664 ezer fő állt alkalmazásban, ez az egy évvel korábbihoz képest 3,8 százalékos (105 ezres) csökkenést jelent. Az év korábbi időszakára jellemző tendenciák novemberben is folytatódtak, a versenyszférában alkalmazottak száma számottevő mértékben visszaesett, miközben a költségvetésben dolgozóké – a közfoglalkoztatási formában dolgozók számának jelentős növekedése folytán – emelkedett.
Az év első tizenegy hónapjában 133 ezerrel (6,8 százalékkal) mérséklődött a vállalkozásoknál alkalmazottak száma, leginkább az iparban, azon belül pedig a feldolgozóiparban bekövetkezett 83 ezres, illetve 81 ezres létszámcsökkenés miatt. A költségvetést jelentősebb, 25 ezres, 3,4 százalékos növekedés jellemezte, azonban a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával a létszám 4 ezer fővel, 0,6 százalékkal csökkent.
Növekvő keresetek
Az év első 11 hónapjában a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 197 900 forintot, a nettó átlagkereset 123 ezer forintot tett ki. A bruttó nominális átlagkereset 0,5 százalékkal, a nettó pedig 1,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a versenyszférában a nettó átlagkereset 4,4 százalékkal növekedett, míg a költségvetés területén 5,0 százalékkal (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 3,6 százalékkal) csökkent.
A versenyszféra keresetalakulásában szerepet játszott a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozásúak arány-növekedése az összlétszámon belül, ami a fizikai munkavállalók jelentősebb (9,6 százalékos) létszámleépítésének eredménye. A költségvetési szférában döntően a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása befolyásolta a bérek alakulását. Nemzetgazdasági szinten 2009 júliusától a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését.
A tizenegy havi reálkereset 2,4 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül a versenyszférát 0,3 százalékos növekedés, a költségvetés területét pedig 8,7 százalékos (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva 7,4 százalékos) mérséklődés jellemezte.
Megugró infláció
A fogyasztói árak decemberben – a novemberi 5,2 százalék után – 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A gyorsulásban az egyéb cikkek, üzemanyagok árai játszottak elsősorban szerepet. A megelőző két év gyorsabb inflációs üteme után 2009 egészében a fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal emelkedtek, az előző évi 6,1 százalékkal szemben. Az áremelkedéseket közel felerészben az adókulcsok emelése magyarázza (a változatlan adótartalmú árindex 2,3 százalékos növekedést mutatott). Az áremelkedés ellen hatott viszont a világgazdasági válság és a mezőgazdasági termelői árak csökkenése.
A fogyasztási főcsoportok közül a leggyorsabban, 8,2 százalékos ütemben a háztartási energia árai nőttek. Az átlagosnál gyorsabban, 7,5, illetve 4,6 százalékkal emelkedtek még a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások árai. A fogyasztói árak átlagához hasonló mértékben (annál 0,2 százalékponttal gyorsabban) emelkedtek az élelmiszerárak. Az egyéb cikkek, üzemanyagok, valamint a ruházkodási cikkek ára a fogyasztói árak átlagánál kevésbé (1,1, illetve 0,5 százalékkal) nőtt.
Az Európai Unió harmonizált módszerrel mért fogyasztóiár-indexe az előző évi 103,7 százalék után 2009-ben 101,0 százalék volt, ezen belül az euró-övezeté 100,3 százalék. A magyarországinál csak a román és a litván infláció volt magasabb, a lengyel pedig megegyezett azzal.
Hozzászólások (0)