Az idén már csak Romániában és Észtországban zsugorodik éves szinten a gazdaság az EU „keleti blokkjának” országai közül, és a növekedés üteme 2011-ben tovább gyorsulhat – áll a Világbank legfrissebb, november 18-án publikált jelentésében, amelyből egyebek mellett kiderül: hazánk a világ „legdinamikusabb reformerei” közé tartozik.

A Világbank jelentésének „Doing Business” fejezetéből kiderül: Magyarország a világ elsőszámú reformerei közé tartozik. A Világbank évről-évre rangsorolja az országokat aszerint, hogy milyen reformokat léptették életbe a vállalkozások működésének könnyítése érdekében. A szempontok a következők:
- vállalkozás indítása
- építési engedélyek megszerzése
- ingatlanok bejegyzése
- hitelfelvétel
- befektetők védelme
- adófizetés
- kereskedelem a hatásokon túlra
- szerződések betartása
- felszámolásra, csődre vonatkozó szabályok

A legdinamikusabb reformerek legalább három területen jelentős előrelépést tettek az elmúlt évben. Magyarország ebben mezőnyben a nyolcadik helyre került, Kazahsztán, Ruanda, Peru, Vietnám, a Zöld-foki Szigetek, Tádzsikisztán és Zambia mögött.

A magyar „reformok” közül a Világbank az építési engedélyek elbírálására vonatkozó határidő bevezetését, a földhivatali bejegyzés díjának csökkentését, az adórendszer egyszerűsítését (a tb-járulék csökkentését) és a csődtörvény módosítását emelték ki.

EU10: megvan a lendület

A globális gazdaság bővülési ütemének gyorsulása – 2010 első nyolc hónapjában a globális exportvolumen 24, az ipari termelés 11 százalékkal nőtt év/év alapon – nagyban hozzájárult az export által hajtott európai gazdaságok lendületéhez. Az Európai Unió gazdasága a Világbank legfrissebb prognózisa szerint az idén 1,7-1,8 százalékkal bővülhet – nyáron az üveggömbök még 0,7-0,8 százalékponttal lassabb ütemet mutattak.

A lendület az „EU10” országokban (Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) is érezhető – szögezi le a Világbank jelentése. A régió gazdasága éves bővülésének üteme az első negyedévi 0,6 százalékról április-júniusban 2,2 százalékra emelkedett. A növekedés részben a gyenge bázisnak (2009 második negyedéve a válság mélypontja volt), részben a gazdasági dinamizmusnak tudható be.

Az EU10 országok közül a második negyedévben Lengyelország és Szlovákia GDP-je nőtt a legnagyobb mértékben, a növekedéshez kilenc mínuszos negyedév után visszatérő Észtország gazdasága pedig a harmadik negyedévben már az Unió legnagyobb mértékű növekedését produkálta. Július-szeptemberben a 10 ország közül egyedül Románia ragadt recesszióban.

A növekedés tényezői

Az EU10-es GDP-növekedés húzóerejét a fogyasztási oldalon az export és a készletek jelentik – a háztartások végső fogyasztása és a beruházás szintje továbbra is alacsony maradt.

A nettó export hozzájárulása az import bővülése miatt csökkent ugyan a második negyedévben, de a régió országai közül csak Észtországban és Romániában vált negatívvá. A beruházás valamennyi országban csökkent, a tőkebeáramlás és a kapacitáskihasználtság alacsony szintje miatt.

A háztartások fogyasztása, amely az eurózóna országaiban már növekedést mutatott, az EU10 államokban alacsony szinten maradt, növekedést csak Lengyelországban és Csehországban regisztráltak.

A termelési oldalon a motor a feldolgozóipar, amelyet a tartós fogyasztási cikkek iránti globális kereslet bővülése hajt. Ehhez persze szükséges, hogy a régió országainak ipara szorosan kapcsolódik az európai termelési láncokhoz. Az ipar bővülése húzza a kereskedelem és a szállítás ágazatait is, bár ezeknek növekedési üteme messze elmarad a válság előtti szintektől.

A belső kereslet visszaesése miatt az építőipar a legtöbb országban negatív rekordokat döntött. A kivétel Lengyelország, ahol – részben az állami projekteknek köszönhetően – már növekedés tapasztalható.

Csak Romániában és Lettországban várható negatív GDP-adat

A régió országaiban a gazdaság lendülete a Világbank elemzői szerint 2010 második felében is megmaradt. Az ipari termelés július-augusztusban 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ilyen gyors bővülésre utoljára 2007 elején volt példa. (A szlovák és a litván ipar 20 százalék feletti növekedést produkált.)

A kiskereskedelmi forgalom alakulásában is megjelentek nyáron az első pozitív év/év adatok – augusztusban kisebb visszaesést Litvániában és Bulgáriában tapasztaltak éves összevetésben.

2010-ben az EU10 blokk közül a legnagyobb mértékű – 3,5 százalékot is elérő – GDP-növekedéssel a Világban prognózisa szerint Lengyelország és Szlovákia számolhat. Csehországban, Bulgáriában és Magyarországon a belső kereslet gyengélkedése miatt ennél lényegesen alacsonyabb, 2 százalékot nem meghaladó mértékű éves szintű bővülést mutatnak az üveggömbök. A gazdaság a november 18-án közzétett prognózis szerint a régió országai közül csak Romániában és Lettországban zsugorodik az idén.

Gyorsulhat a növekedés, de jelen vannak a kockázatok is

A Világbank prognózisa szerint 2011-ben gyorsul a gazdasági növekedés az EU10 országokban. Jövőre már kivétel nélkül minden országban GDP-növekedést mutat az üveggömb, a cseh és a szlovák nemzeti össztermék – a recessziót az unióban egyedül elkerülő lengyel kibocsátáshoz hasonlóan – pedig már a válság előtti szintet is meghaladja.

A növekedést veszélyeztető legnagyobb kockázatot az eurózóna gazdaságának esetleges megakadása jelenti. Az EU10 országokban nem csupán az export, de a munkaerőpiac és a hitelezés javulása is nagymértékben függ a vezető európai gazdaságok helyzetétől. A közös pénzt használó blokkban a növekedés lassulására számítanak az elemzők, többek között a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedések és az exportőrök eredményét negatívan befolyásoló árfolyamváltozások (az euró erősödése) miatt. Amennyiben a nyugat-európai bankrendszer problémái kiújulnak, az negatív irányban befolyásolhatja az EU10-es kilátásokat is.

• BÚÉK és egy szerény kívánság 2012-re az Ecoline-tól »

• Az egész orosz repülőgyártás belebukhat a légikatasztrófába »