"Ebolát szabadítottak Európára a görögök" - Magyarország is veszélyben?
Felgyorsultak az események a görög segélycsomag ügyében. Miután kedden az S&P a bóvlikategóriába delegálta a görög kötvényeket, szerdán a görög állampapírpiac gyakorlatilag kapitulált, a német politikai elit pedig rábólintott a segélycsomagra – amelynek teljes összege az IMF vezérigazgatója szerint a 120 milliárd eurót is elérheti –, hogy elkerülhető legyen a befektetőket több száz milliárd eurós veszteséggel járó államcsőd és a válság tovaterjedése.
A görög válság miatti fertőzés a globális pénzügyi rendszert fenyegeti – nyilatkozta szerdán Angel Gurria, az OECD főtitkára, aki Dominiqe Strauss-Kahn IMF-vezérigazgatóval és Jean-Claude Trichet EKB-elnökkel együtt érkezett Berlinbe, hogy meggyőzze a német politikusokat Görögország megmentésének szükségességéről. „Ez olyan, mint az ebola. Amire rájövünk, hogy megkaptuk, már le kell vágni a lábunkat, ha életben akarunk maradni” – tette hozzá.
A tárgyalások – a görögök szempontjából – eredményesek voltak: a szerda délutáni nyilatkozatok alapján egyértelmű, hogy a csomag „el fog készülni”: német kormány a jövő hét elején terjeszti a Bundestag elé a törvényjavaslatot, amelyet a hét végére megtárgyalhat a Bundesrat is. Angela Merkel szerda délutáni sajtótájékoztatóján kijelentette: a Görögországgal folytatott tárgyalásokat fel kell gyorsítani. A segítség feltétele az, hogy Görögország elkötelezze magát egy "ambíciózus program" mellett - tette hozzá a kancellár.
A teljes mentőcsomag nagysága három év alatt elérheti a 120 milliárd eurót is – mondta a német törvényhozás előtt Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója, aki aztán a szerda délutáni sajtótájékoztatón kitért a csomag tényleges nagyságát firtató kérdés megválaszolása elől. Akadnak erősebb becslések is: a Goldman Sachs, a JPMorgan Chase & Co. és a Royal Bank of Scotland elemzői szerint az európai államoknak nem kevesebb, mint 600 milliárd eurójába kerül majd a válság terjedésének megelőzése.
Kapituláció a görög kötvénypiacon
A görög állampapírok piacán az elmúlt hetek árfolyamesése után szerdán valóságos kapituláció következett, a benchmark kétéves hozam már a 40 százalékot közelítette – egy hónapja még 5 százalék alatt állt -, ami azt jelenti, hogy a befektetők már csődöt áraztak. A Standard & Poor’s kijózanító elemzést tett közzé: a hitelminősítő, amely a bóvli, azaz nem befektetési kategóriába sorolta a görög kötvényeket, azt valószínűsítette, hogy egy csőd esetén a kötvénybefektetők a pénzük 50-70 százalékát elbukhatják.
A Standard & Poor’s számításai szerint csőd esetén a 296 milliárd eurónyi görög állampapír állományon mintegy 200 milliárd eurónyi vesztesége keletkezhet az invesztoroknak. A papírok nagy része német és francia bankok kezében van, ami újabb csavart adhat a történetnek, hiszen a görög mentőcsomag elsősorban éppen a német kancellár beleegyezésén múlik.
A leminősítés mérföldkőnek számít, az eurózóna történetében ugyanis még nem volt arra példa, hogy valamelyik tagország állampapírjait „bóvli” ajánlással látta el egy hitelminősítő. Ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy a befektetési alapkezelők egy része még ha akarna sem tarthatna görög kötvényeket a portfóliójában. Nem véletlen tehát, hogy a szerda pánikszerű eladásokat és összeomló görög kötvénypiacot hozott…
Így látja a devizakereskedő
Hetek óta gyűltek a viharfelhők a görög piac fölött – a CDS-felárak és a kötvényhozamok emelkedtek, a tőzsde zuhant -, de valahogy most pattant el a húr, a piacok már nem hisznek abban, hogy elkerülhető a görög csőd – mutat rá Kolba Miklós, az ING vezető devizakereskedője. Eddig lehetett mondani, hogy „hát igen, majd megmentik őket”, meg hogy „lehet, hogy Angela Merkel rábólint a csomagra”, most azonban szélesebb körben is leesett a tantusz.
A görög államcsőd elleni biztosítás felára – az a bizonyos CDS – már 800 bázispont fölé emelkedett, amivel Görögország a világ legkockázatosabb államává vált. Ezalatt a kötvénypiac gyakorlatilag befagyott, a befektetők menekülnének, ha tudnának.
Kolba Miklós szerint az események innentől kezdve gyorsan fognak lezajlani, viszont a végkimenet megtippelése lehetetlen. Egészen elképesztő szcenáriók is napvilágot láttak ugyanis, a görög adósság átütemezése mellett szóba került, hogy a kötvénytulajdonosok 50-70 százalék közötti veszteséget szenvedhetnek el, hogy Görögország kilép az eurózónából, de ugyanígy benne van a pakliban az eurózóna felbomlása is.
A forint eddig szinte egyáltalán nem reagált a görög hírekre, az elmúlt hetekben is csupán kisebb napon belüli mozgások voltak. Az, hogy az euró két nap alatt majd’ 10 forinttal lett drágább, szintén jelzi, hogy a befektetői gondolkodásban valami gyökeresen megváltozott kedden. Ezek után valószínűleg minden piac – beleértve a forintot is – hevesen fog reagálni a görög fejleményekre, az euró árfolyama gyorsan fölszökhet 275-re, vagy még tovább. Minden attól függ, hogy lesz-e pánik – zárta a gondolatsort az ING szakembere.
A tűzoltás nem lesz elég
A magas munkanélküliség, a fiskális szigorítás és a hitelezés visszaesése egyaránt a fogyasztás gyengüléséhez vezet, márpedig a görög gazdaságot az elmúlt évtizedben éppen a fogyasztás húzta – írja Diego Iscaro, az IHS Global Insight közgazdásza. A gazdaság versenyképessége rövid távon kizárólag a költségek – például a bérek – csökkentésével érhető el. A strukturális reformok és a megszorító intézkedések miatt ráadásul a társadalmi feszültségek is erősödhetnek, ami akár meg is akaszthatja a reformfolyamatot.
Görögországnak és az eurózónának is elemi érdeke, hogy mihamarabb megállapodás szülessen, mivel a balkáni országnak május 19-éig 8,5 milliárd eurót mindenképpen elő kell teremtenie. Ehhez azonban – szögezi le az IHS Global Insight szakembere –, Görögországnak nem elég ígértet tenni, hogy a költségvetés hiányát a tavalyi 13,6 százalékról az idén 8,7 százalékra csökkenti, de nyilatkoznia kell a 2011-es és 2012-es célokról is, ezen felül végre kell hajtania a fenntartható növekedés beindításához szükséges reformokat (egyebek között a nyugdíjrendszerét).
Bajba kerülhet a dél-kelet-európai bankszektor is
Számos régiós ország bankrendszerét is bajba sodorhatja a mostani krízis, s különösen azokban az államokban lehet probléma, ahol jelentős érdekeltsége van a görög hitelintézeteknek. A gazdaság gyenge teljesítménye negatívan hatott a görög bankok hitelportfóliójának minőségére, a vállalati, valamint a pénzügyi szektort sújtó leminősítések miatt megugrott a banki források költsége, míg az államkötvények árfolyamának csökkenése rontotta a tőkemegfelelési mutatókat, s a pénzintézetek hitelezési képességét – írja elemzésében Toby Wight, az IHS Global Insight elemzője.
A szakember szerint a kedvezőtlen tendenciák miatt a görög bankok egyre nehezebben tudják forráshoz juttatni külföldi leányaikat, ami fennakadásokat okozhat például a bolgár és a szerb bankszektorban. Bulgáriában a piac 10 legnagyobb hitelintézete közül négy görög tulajdonában van, s ezek birtokolják a teljes banki eszközállomány negyedét, míg Szerbiában két görög érdekeltségű pénzintézet található a top 10-ben 11 százalékos piaci részesedéssel.
A görögországi bankok helyzete már az Európai Központi Bankban is napirendre került. Az EKB illetékesei jelezték: megvannak az eszközeik, hogy felszínen tartsák a görög pénzintézeteket abban az esetben, ha az S&P-t követően újabb leminősítések jönnek.
Merre terjedhet tovább a válság?
A Danske Bank elemzői (is) úgy látják: a görög válság az eurózóna országai közül Portugáliára, Spanyolországra és Írországra terjedhet át legkönnyebben. A szakemberek az 1997-ben kezdődött ázsiai krízis példáján arra is felhívják a figyelmet, hogy a „lavina” a fiskálisan egészségesebb gazdaságokat is elsodorhatja: miként az 1997-ben, Thaiföldről elindult válság a dél-koreai gazdaságnak is súlyos károkat okozott, úgy a görög probléma eszkalálódása – például – Olaszországot is súlyosan érintheti. A spanyol és az olasz államadósság ráadásul nominálisan sokkal nagyobb, mint a görög, így ezeknek az országoknak a kisegítése a mostaninál sokkal súlyosabb problémát jelentene.
Komoly hatása lehet ugyanakkor természetesen kelet-közép-európai pénzügyi piacokra is a görög krízisnek - vélik a Capital Economics elemzői. Neil Shearing a londoni brókercég szakértője jelezte: a régióban Bulgáriát, Romániát és Magyarországot érintheti a legérzékenyebben a kialakult helyzet, míg a legkevésbé – hála a stabil makrogazdasági helyzetnek – a cseheknek kell aggódnia. Hozzátette: az adósságválság az eurózóna bővítési folyamatát is jelentősen befolyásolhatja. Az észtek – akik 2011 januárjában szeretnének csatlakozni a közös európai pénzt használó blokkhoz – minden bizonnyal még beléphetnek jövőre, a többiek azonban feltehetőleg jó ideig várnia kell még a tagságra.
Hozzászólások (0)