Merkel szerint elfogadhatatlan a görög csőd
Európa lassan eljut a beismerésig: Görögország csődje elkerülhetetlen. Egyelőre tagadásokba burkolva, de a hét elején az eurózóna vezető politikusainak nyilatkozataiban is megjelent már a görög csőd kérdése. Áttekintve az elmúlt több mint egy év európai válságkommunikációját, az új elemek egyenletbe történő bevezetése rendre egy-egy erős tagadással indult, amely lassan, de biztosan állítássá vált, s feltételezésünk szerint nem lesz ez másképp Görögország eurózóna-tagságának megszűnésével kapcsolatban sem.
A küszöbön álló görög csődre vonatkozó tippet kaptunk Angela Merkel német kancellártól hétfőn, aki a német állami televíziónak nyilatkozva jelezte: elutasítja a görög állam csődjének lehetőségét. Kollégája, Nicolas Sarkozy a francia médiának ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy el sem tudja képzelni, hogy nem lesz megállapodás Görögország megmentéséről. A helyzet megítéléséről árulkodik egy hétfői brüsszeli nyilatkozat is, miszerint az EU nem dolgozik Görögország eurózóna-tagságának is megszűnését magába foglaló válság-forgatókönyvön. Mindezek a nyilatkozatok, Merkozyék fenyegető fellépésével együtt azt sejtetik, hogy Brüsszelben igenis komoly megijedtek attól, hogy az időhúzó taktikának a görög lakosság elégedetlensége, és a görög politikusok ettől való félelme fog véget vetni.
A nemzetközi szakértők - ide értve az IMF görög helyzetet közelről ismerő közgazdászait is - egy ideje azt ismételgetik, hogy a görög válság kezelésére vonatkozó tervek nem lesznek elegendők ahhoz, hogy kirángassák az ország gazdaságát a gödörből és fenntartható pályára állítsák az állam adósságát. Elemzők szerint Görögország egyetlen esélye az, ha fizetésképtelenséget jelent, és adósságállománya egészét újrastrukturálja.
Az EU által követelt legújabb megszorításokra Görögországnak azért lenne szüksége, hogy a lejáró adósságának kamatait fizetni tudja (hiszen az adósság alapjának finanszírozását már a korábbi megszorítások eredményeképp is fedezni tudja). A görög egységkormány attól fél, hogy ezt már nem tudja a nyílt lázadás kockázata nélkül lenyomni a lakosság torkán, s joggal tart a népharagtól. A görög szakszervezetek keddre 24 órás általános sztrájkot szerveztek, melyre a közalkalmazottak mellett a versenyszféra dolgozói is hivatalosak. A cél, hogy megakadályozzák a minimálbérek 20 százalékos csökkentését, a közszférában tervezett 15 ezer fős leépítést, valamint több mint 3 milliárd eurós központi költségcsökkentést.
Hozzászólások (0)