Brüsszelben nem félnek többé a görög csődtől
A fenyegetések és a megegyezést sürgető sajtóhadjárat hatástalan maradt, így Brüsszelben taktikát váltottak - a legújabb nyilatkozatok szerint az európai vezetők már nem is félnek annyira a görög csődtől, illetve Görögország kilépésétől az eurózónából. Nellie Kroes európai biztos a holland Volksrantnak nyilatkozva jelezte: Európa túlélné a görög államcsődöt, az euró már nem omlana össze, ha Görögország végül mégis kilépne a monetáris unióból.
Az érvek is egyre fogynak a görögök euró-tagságának fenntartása mellett, legújabban már az Európa Bizottság elnöke, José Manuel Barroso is csak arra tudott hivatkozni, hogy túl sokba kerülne az államcsőd, többe, mint tovább támogatni a trojka követeléseit teljesíteni képtelen Görögországot. Egy nappal azután, hogy Angela Merkel és Nicolas Sarkozy közös sajtótájékoztatón elfogadhatatlannak nevezték még a görög államcsőd lehetőségének firtatását is, Maria Damanaki görög EU-biztos a hazai sajtóban már azt nyilatkozta, igenis készülnek válságtervek arra vonatkozólag, hogyan kell eljárni a görög állam csődje esetén.
Az ANSA olasz hírügynökség legújabb értesülései szerint a görög egységkormány vasárnapig adott haladékot önmagának, csak ekkor szavaznának a bankokkal folytatott tárgyalás eredményéről (a trojka által ígért segély részleteiről a brüsszeli ultimátum szerint csak ezt követően indulhatna meg az érdemi egyeztetés). Az európai banklobbi képviselői kedden - megint - dolgavégezetlenül távoztak Athénból, a hét végéig telefonon egyeztetnek a görög kormánnyal. Kérdés persze, hogy miről, hiszen a bankok kezelésében lévő görög államadósság átértékeléséről szóló megállapodás szövegén állítólag már hetek óta az utolsó simításokat végzik, a sarkallatos pontokról a banklobbi korábbi nyilatkozatai szerint már rég megállapodtak.
A trojka és a banklobbi addig szorongatták a görög kormányt, húzták a megállapodást, nyilvánvalóan elfogadhatatlan követeléseket állítva a görögök elé, amíg végül sikerült megfelelő tűzfalat vonni az ország köré. Ma már egyáltalán nem járna beláthatatlan következményekkel egy görög államcsőd, nem úgy, mint tavaly ősszel, amikor a fél világ arról spekulált, hogy a görög adósság átértékeléséről szóló megállapodás kudarca esetén az egész eurózóna bedőlhet. Ezt erősíti az EFSF vezérének, Klaus Reglingnek keddi nyilatkozata is, miszerint az eurózóna rendelkezésére álló válságkeret mostanra összességében elérte a befektetők által elégségesnek ítélt 1000 milliárd eurós szintet, így alkalmas lehet az európai pénzügyi rendszer megfelelő védelmére a válság mélyülése esetén is.
Görögország tényleg egyedi esetté válhat az európai államadósság-válság történetében, hiszen ha hosszas huzavona után mégis hagyják bedőlni, azzal olyan morális válságot idéznek elő a kontinensen, amely várhatóan több peremország eurózónából történő önkéntes kilépését indíthatja el. Merkozyék hiába folytatnak az év eleje óta sajtóhadjárat a görög kormány ellen, arra hivatkozva, hogy a megállapodást egyedül az ő ellenállásuk hátráltatja, ha még az IMF szakértői is megkérdőjelezik a görög válságkezelő program sikerét. A görög államcsődöt követően a portugálok, a spanyolok és az olaszok is elgondolkodnak majd azon, érdemes-e vállaniuk az egyre mélyebb recessziót eredményező megszorításokat egy olyan rendszer fenntartása érdekében, amely végül minden garancia ellenére mégis magukra hagyhatja őket.
Hozzászólások (0)