Matolcsy elmondta, miért nem járhat rosszul senki
Új részleteket közölt a nemzetgazdasági miniszter arról, hogy a kormány legfontosabb vívmányával, az amúgy lényegében kétkulcsos egykulcsos adóval miként nem járhat rosszul senki. Mint ismert, az előzmény az, hogy az adójóváírás kivezetésével példáaul a kis keresetűek épp a napokban viszik haza nagy számban a tavalyinál kisebb nettó fizetésüket.
A megoldás, mint már korábban kiderült, a bérkompenzáció, vagyis a versenyszférában munkáltatók nyakába sózza a kormány azt, hogy emelje meg a fizetést, így kerülhető el a nettó csökkenése. A közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek, mintegy 690 ezer embernek se csökkenjen a korábbi nettó bére.
A versenyszektort érintően azt a kérést fogalmazta meg a kormány, hogy a munkaadók hajtsák végre a minimálbér-emelést, továbbá azt ajánlotta, hogy ha a minimálbértől 216 ezer forintig terjedő bérig öt százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti - mondta el.
Matolcsy közölte: a versenyszférában kétlépcsős lesz a kompenzáció. Az első lépésben, mintegy három százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérrel rendelkező csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre.
Tudatta azt is, hogy a bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek; ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében. Korábban kisebb összegről volt szó.
Az MTI kérdésére Matolcsy György kifejtette, hogy egy vegyes bérszabályozási modellről van szó: a közszférában valóban központi bérszabályozás van, a versenyszektorban azonban nem, hiszen a kormány nem írja elő az ötszázalékos béremelést, csak kéri, a kérése mellé pedig ösztönzőket állít.
Hozzászólások (1)
Ez elmebeteg................