cikk nyomtatása
küldés levélben
A szerb miniszterelnök szerint a bankok túl nagy haszonkulccsal dolgoznak országában. A hitelintézetek természetesen nem értenek egyet.
Mirko Cvetković az egyébként halk szavú, óvatos szerb miniszterelnök szokatlanul éles kijelentésre ragadtatta el magát az ENSZ világgazdasági válságról szóló tanácskozásán: szavai szerint a kormánykabinet vizsgálata megállapította, hogy Szerbiában a külföldi bankok akár hétszer akkora haszonkulccsal dolgoznak, mint az anyaországukban - írja a helyi Magyar Szó.
Védekeznek a bankok: nagy a kockázat
A bankok azonnal tiltakoztak a miniszterelnök kijelentése miatt. Udvarias szavakkal azt javasolták a miniszterelnöknek, hogy ne a bankok haszonkulcsaival foglalkozzon. Törje a fejét inkább azon, hogy miért van ilyen magas infláció és miért ilyen drága az üzemanyag – üzentek a sajtón keresztül. A magas haszonkulcsot pedig azzal magyarázták, hogy Szerbia a nagy kockázatú országok közé tartozik.
Mirko Cvetković ugyanakkor nem ért egyet a bankokkal. Min elmondta, úgy véli: a haszonkulcsok magassága nincs összhangban a befektetési kockázattal, a más területeken összehozott veszteségeket a fejlődő országokra terhelve finanszírozzák a külföldi hitelintézetek.
OTP: csökkenő nyereség
Mindesetre a bankok gyorsan bővülnek Szerbiában. Míg 2006-ban a hitelintézetek összesített alaptőkéje 147,2 milliárd dinár volt, jelenleg ennek majdnem háromszorosánál, 391 milliárd dinárnál tartanak. Van szerb érdekeltsége a magyar OTP-nek is. A magyar bank az év első negyedévében 141 millió forintos adózott eredményt realizált déli szomszédunknál, ami kedvezőbb a megelőző három hónap 54 milliós veszteségénél, de mindössze 6 százaléka az előző év hasonló időszakában elért profitnak.
Esett az OTP bevétele is az első három hónapjában Szerbiában. A teljes bevétel negyedéves szinten bő harmadával, éves szinten 13 százalékkal lett kisebb. Az OTP gyorsjelentésében kitér arra, hogy a visszaesés főként az egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek elmaradására vezethető vissza.
Ecoline
Védekeznek a bankok: nagy a kockázat
A bankok azonnal tiltakoztak a miniszterelnök kijelentése miatt. Udvarias szavakkal azt javasolták a miniszterelnöknek, hogy ne a bankok haszonkulcsaival foglalkozzon. Törje a fejét inkább azon, hogy miért van ilyen magas infláció és miért ilyen drága az üzemanyag – üzentek a sajtón keresztül. A magas haszonkulcsot pedig azzal magyarázták, hogy Szerbia a nagy kockázatú országok közé tartozik.
Mirko Cvetković ugyanakkor nem ért egyet a bankokkal. Min elmondta, úgy véli: a haszonkulcsok magassága nincs összhangban a befektetési kockázattal, a más területeken összehozott veszteségeket a fejlődő országokra terhelve finanszírozzák a külföldi hitelintézetek.
OTP: csökkenő nyereség
Mindesetre a bankok gyorsan bővülnek Szerbiában. Míg 2006-ban a hitelintézetek összesített alaptőkéje 147,2 milliárd dinár volt, jelenleg ennek majdnem háromszorosánál, 391 milliárd dinárnál tartanak. Van szerb érdekeltsége a magyar OTP-nek is. A magyar bank az év első negyedévében 141 millió forintos adózott eredményt realizált déli szomszédunknál, ami kedvezőbb a megelőző három hónap 54 milliós veszteségénél, de mindössze 6 százaléka az előző év hasonló időszakában elért profitnak.
Esett az OTP bevétele is az első három hónapjában Szerbiában. A teljes bevétel negyedéves szinten bő harmadával, éves szinten 13 százalékkal lett kisebb. Az OTP gyorsjelentésében kitér arra, hogy a visszaesés főként az egyéb nettó nem kamatjellegű bevételek elmaradására vezethető vissza.
Ecoline
