Versenyképes forinthitel? A többség a devizára esküszik

Igencsak felbolydult az elmúlt hetekben a lakáshitel-piac. Először a támogatott hitelek megszűntetéséről szóló hírek bolygatták meg a keresleti oldalt, s kényszerítették a lakosságot „előrehozott vásárlásra”, azaz az eredetileg tervezettnél korábbi hitelfelvételre, míg az elmúlt napokban a K&H devizahitelezés beszüntetéséről szóló közleménye okozott meglepetést. Bár ilyen radikális lépésre más pénzintézetek nem készülnek, a piac minden bizonnyal átalakul.

A nagy változások és az utolsó roham

A törvényi szabályozás módosítása miatt komoly változások történtek az elmúlt napokban a lakáshitel-piacon. Július elsejétől lényegében megszűnt a lakástámogatási rendszer, a támogatott hiteleket a pénzintézetek kivonták a piacról, s csak a piaci kamatozású kölcsönök maradtak.

A jogszabályi változásokról szóló első hírek napvilágra kerülését követően a természetesen megindult a végső roham a még elérhető vissza nem térítendő állami támogatásért, a lakosság próbálta kihasználni az utolsó lehetőségeket, s még július 1-je előtt hitelt igényelni. Az Ecoline által megkeresett hitelintézetek mindegyike arról számolt be, hogy növekedést tapasztaltak a hiteligénylésekben az első félév második felében. 

Az OTPnél például a lakástámogatásokkal összefüggő híreket, valamint a kedvező szezonális hatásokat néhány akcióval is megtámogatták májusban, aminek következtében a lakáshitel-kérelmek száma jelentősen, többszörösére növekedett a 2009 elején tapasztaltakhoz képest, de bővülésről számoltak be a Budapest Banknál, az UniCreditnél és az Ersténél is.

Bár a bankok – azon túl, hogy az állami támogatást az ügyfelek nem vehetik igénybe – az eddigiekkel megegyező feltételekkel – kamat, önrész, jövedelemigazolás stb. – kínálják piaci kamatozású hiteleiket, azért az igénylők számára lesz még egy fontos változás. A támogatási rendszer átalakítása miatt ugyanis azon ügyfélkörnek, amely eddig az önerő részeként igénybe vette a közvetlen támogatási formákat (Lakásépítési Támogatás, Otthonteremtési támogatás) nagyobb önerőt kell biztosítania a hiteligényléshez.

Nincs megállás

A bankok június 30-áig minden későn ébredő ügyfél igénylését igyekeztek befogadni, július elsejével azonban a roham elült. Arról, hogy a ne teljenek eseménytelenül az ezt követő napok sem a piacon a K&H gondoskodott, amely pénteken – nem kis meglepetést okozva – bejelentette, hogy felfüggeszti a lakossági devizaalapú hitelezést. A bank tájékoztatása szerint a döntés a folyamatban lévő elbírálásokat nem érinti, azonban új kérelmeket már nem fogadnak be. A döntést a makrogazdasági helyzettel indokolták, illetve azzal, hogy az árfolyamok jelenlegi mozgása mellett nehezen kiszámítható a háztartások teherbíró képessége.

Bár a K&H – legalábbis közleménye szerint – nem kíván kiszállni a lakossági hitelpiacról, mivel a devizaalapú szabadfelhasználású jelzáloghitelek befogadását már hetekkel ezelőtt felfüggesztették, a mostani döntéssel az összes devizaalapú hitel lekerült a bank termékpalettájáról. Az ország második legnagyobb pénzintézetének számító társaság közleményében ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy forintalapon továbbra is nyújt hiteleket, sőt kínálatát olyan forintalapú termékekkel kívánja bővíteni, amelyek valós és vonzó alternatívái a devizahiteleknek, kérdés, hogy ez lehetséges-e.

Forint vs deviza

Az Ecoline által megkérdezett bankok azonban arról számoltak be, hogy az elmúlt hónapokban – válság, és devizahitel-problémák ide vagy oda – a lakosság kizárólag a külföldi fizetőeszköz alapú kölcsönöket kereste, s amennyiben ez így van a K&H lépése lényegében egyenértékű a lakáshitel-piacról való kivonulással. Mellesleg a forinthitelek nem véletlenül nem tudják felvenni a versenyt a deviza alapúakkal, míg ugyanis a piaci feltételű forint lakáshitel kamata 14 százalék körüli, addig egy szintén piaci euró alapú hitel kamata ennek kevesebb, mint a fele.

Forrás: MNB

A K&H-nál ugyanakkor úgy vélik, hogy a lakosság hosszabb távon biztosan a forint hitelekre fog átállni, ezeket ugyanis nem érinti az árfolyamok hektikus mozgása. Ezért, illetve az új államilag támogatott hitelek miatt a bank szerint a forinthitelek a jövőben a mostaninál nagyobb teret nyernek majd a lakossági hitelezésben. Annak ellenére, hogy az Ecoline által megkeresett hitelintézetek többsége arról számolt be, hogy a lakáshiteleknél még nem tudnak versenyképesek lenni a forintalapúak, a K&H várakozásai nem feltétlenül alaptalanok.

 A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi elemzése szerint ugyanis májusban a háztartások nettó forinthitel-felvétele 21,8 milliárd forinttal növekedett, miközben a devizahiteleinél 9,4 milliárd forint nettó törlesztés történt. Ráadásul a legnagyobb súlyt képviselő svájci frank alapú (folyó MNB devizaközép árfolyamon figyelembe vett) hitelállományok már második hónapja tovább csökkentek mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek esetében – igaz ez utóbbiban a forint erősödése is szerepet játszott.

Forrás: MNB

Maradnak a devizahitelek

Ettől függetlenül a bankok többsége egyelőre nem kívánja követni a K&H példáját, azaz a pénzintézetek többségénél maradnak a devizalapú hitelek. Az ügyfelek árfolyammozgásokból eredő gondjait a bankok többsége olyan konstrukcióval orvosolja, amely havi fix összeg fizetését teszi lehetővé az adósnak, s a törlesztő-részlet helyett a futamidő változik.

Jandó Zoltán
Ecoline