Hogyan gazdagodjunk meg a napenergián? – I. rész

Az áramtermelésre használható napelemek (napcellák) és más „fotovoltaikus”, vagyis fotovillamos berendezések gyártása az egyik leggyorsabban fejlődő iparág ma a világon. Az ágazat évi növekedése 30 százalékot tesz ki. Japán után Németország a második legnagyobb piac - mindez a befektetésösztönzéssel és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó Baden-Württemberg International GmbH (BWI) tájékoztatójából derül ki. Az Ecoline munkatársa a napokban a BWI meghívására a napenergiát és megújuló erőforrásokat kutató baden-württembergi intézetekbe látogatott el. 

Más statisztikák egyébként még a BWI adatainál is megdöbbentőbb német fölényt mutatnak ki az iparágban. A napelemek és a napenergiát áramtermelésre hasznosító berendezések szállításakor ugyanis a német cégek a világ exportpiacainak a felét uralják.

A németek gyorsabban nőnek, mint a világpiac

A napelemeken kívül a napenergia hasznosításának másik területe a hőtermelés, vagyis a napkollektorok, vízmelegítők, fűtési rendszerek létesítése. E területen Németország a BWI adatai szerint a legnagyobb és legdinamikusabb piac Európában. Az elmúlt tíz évben az eladások megduplázódtak e szegmensben.  

A német napenergiaipari szövetség, a BSW honlapja, a solarwirtschaft.de szerint az ágazat exportteljesítménye 2006-ban 1,2 milliárd euró volt, de ez 2020-ra akár 20 milliárd euróra is bővülhet. A német szolártechnológiai export 2005-ben 67 százalékkal nőtt, míg a világpiac egésze csupán 25 százalékkal, ez is a BSW adataiból derül ki. A napenergiapiac nagyságát a szövetség idén 4,9 milliárd euróra becsülte Németországban, 2020-ban ez 18 milliárdra bővülhet.  

Óriási részvényforgalom

Mindezek után nem véletlen, hogy a frankfurti tőzsde technológiai indexében, a TecDax-on pénteken az öt legnagyobb forgalmú részvény közül négy napenergiával foglalkozó cégé volt. A napelemeket gyártó, naperőműveket építő vagy szoláris hőtermelő berendezéseket készítő társaságok közül az egyik a legnagyobb nyertesek közé is bekerült, egy nap alatt 2,5 százalékot emelkedett ugyanis a Solon AG kurzusa.

Ami a részvényforgalmat illeti, a TecDaxon pénteken a világ második legnagyobb napelemgyártója, a Q-Cells AG papírjait 41,2 millió euróért adták-vették, ezzel a legaktívabb volt a piacon. A Deutsche Bank finanszírozásában éppen Mallorca szigetén naperőműveket építő SolarWorld AG volt a második legnagyobb forgalmú a TecDaxon 26,6 millióval, majd a különböző megújuló energiákkal foglalkozó Conergy AG következett 16,9 millióval. A Solon az ötödik helyen végzett, majdnem tizenegy milliós forgalommal.

Rekorddöntés, aztán konszolidáció

A nagy forgalom is mutatja, hogy rendkívüli az érdeklődés Németországban a napenergia iránt, ám a hozamok azért még kérdésesek.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy november elején rekordokat döntöttek az ágazat részvényei Frankfurtban – ezek a világpiac vezető vállalatai a szolártechnológiában –, a hónap közepére viszont a mélybe zuhantak. Most december elején kezdenek valamit visszanyerni az erejükből, de az árfolyamok többnyire 15 százalékkal elmaradnak az egy hónappal ezelőtti kurzusoktól.

Emelkedés, hullámzással

A részvények rendkívüli ingadozását mutatja, hogy a berlini központú Solon papírjai – amelyet 1998-ban elsőként vezettek be a napenergiával foglalkozó cégek közül a frankfurti tőzsdére – az elmúlt egy évben(!) 20 és 93 euró között mozogtak.

A tendencia ugyan az elmúlt napokban megint emelkedő, de óriási a hullámzás. A Solon például 2005 és 2007 januárja között 20 és 50 euró között ingadozott, a korábbi csúcsot 2006 tavaszán érte el, 49 euró körüli értékkel. Ám 2007 januárjára kisebb volt az értéke, mint két évvel korábban.

Egyre nagyobb kilengések

Idén aztán újabb, még nagyobb kilengések következtek: november első napjaiban 90 euró felett járt a papír, aztán hatvanra zuhant vissza, most viszont újra meredeken ível felfelé, és pénteken 76,25 eurón zárt.

Ha a többi részvényt nézzük, hasonló a helyzet. Az erfurti központú Ersol Energy AG részvényei 40 és 93 euró között mozogtak az elmúlt három évben, hatalmas hullámzásokkal, hosszabb távon emelkedő tendencia mellett. November elején a papír – a Solonhoz hasonlóan – 90 euró fölött állt, most pénteken viszont a 76 eurónak kellett örülniük a befektetőknek, mert ez is nagyon szép eredmény a november közepén jegyzett 65 eurós szinthez képest. 

Van hely a nap alatt az egykori NDK-ban is

Szintén ingadozott az elmúlt három hónapban a bonni székhelyű SolarWorld AG kurzusa. 34 és 45 euró körüli sávban mozgott a papír, csúcsát pár nappal később érte el, mint az Ersol vagy a Solon, de aztán ez is zuhanni kezdett november közepére.

Hasonló utat járt be a világ második legnagyobb napelem-gyártója, a Q-Cells AG. Ezt a társaságot a szász-anhalti Thalheimből irányítják, vagyis az Ersolhoz hasonlóan ez is az egykori NDK területén működik. A Q-Cells részvényei 65 és 100 euró között ingadoztak az elmúlt három hónapban. A Q-Cells a november eleji csúcs óta egyébként – eltérően a többi ágazatbeli papírtól – decemberben majdnem beállította a novemberi rekordját, de aztán egy kicsit esni kezdett, és a pénteket is enyhe mínuszban zárta.

75 százalékos árfolyamveszteség

Gyökeresen eltér a trendtől a hamburgi székhelyű cég, a Conergy, amely októberről novemberre elvesztette tőzsdei értékének 75 százalékát, majd a lecsökkent piaci kapitalizációját decemberre kétharmadával emelte. Összességében még így is az októberi rekordhoz képest csak a harmadát éri a társaság részvénye.

Igaz, a Conergy nemcsak szolártechnológiával, napelemekkel foglalkozik, hanem szélenergiával és más megújuló energiák hasznosításával is. A Conergy árfolyama 2007 októberében érte el hároméves csúcsát, de 2006 közepén már majdnem hasonló szintre emelkedett.

Idén október óta viszont zuhant vagy csak esett a cég részvényárfolyama december elejéig, majd most némi erőt gyűjtött. A zuhanást jól mutatja, hogy októberben még 68,72 euróval rekordot döntött a papír, majd november közepére 17,53-ra esett vissza, most pénteken pedig 25 eurót ért a Conergy.

Fundamentumok

Ha a cégek valódi teljesítményét nézzük, akkor érdekes megállapításokat tehetünk. A Q-Cells például, amelyik ágazatában a világpiacon a második helyezett, 2001-ben 19 alkalmazottal kezdett el dolgozni. 2006 szeptemberében viszont már 906-an voltak a cégnél, és időközben a forgalom is egymillió euróról 539,5-re emelkedett (2001-2006 között).

Ha az Ersol 2007-es első kilenc havi árbevételét nézzük, akkor ez is 10,9 százalékkal emelkedett egy év alatt. 2006 első háromnegyed évi árbevétele 96 millió euró volt, idén ugyanebben az időszakban 106,5 millió eurót szedett be a társaság.

A többi cég fundamentuma sem elhanyagolható: az Ersollal 2005-ben 2015-ig szóló együttműködési szerződést kötő Solon AG például 550 embert foglalkoztat, a Conergy, amelyet szélesebb spektrumban tevékenykedik, pedig 2004-ben még csak 347 embert foglalkoztatott, tavaly pedig már 1480-at. A Conergy időközben 2004-től 2006-ig a forgalmát is megtöbbszörözte, 285 millió euróról 752 millióra. 

Sorozatunk második részében a napenergia hasznosításának tudományos és technológiai lehetőségeiről olvashatnak.

Szegő Iván Miklós