Nem bír el a gazdaság még egy forradalmat: Mi jön a választások után Ukrajnában?

Bár hétfő este még nem voltak teljesen végleges adatok, az már délután eldőlt, hogy ha kis többséggel is, de Viktor Janukovics nyerte az ukrajnai elnökválasztás második fordulóját, így a Régiók Pártjának vezetője lehet az új államfő, amennyiben ellenfele is elismeri vereségét. Az elnökválasztás győztese, adócsökkentést, a 16,4 milliárdos IMF-hitel „felszabadulását”, az Európai Unióval és Oroszországgal való kapcsolatok javítását ígérte. Ezek közül az utóbbi teljesítése talán a legkönnyebb, egyelőre azonban mindössze annyi borítékolható, hogy a következő hetekben a politikai bizonytalanság határozhatja meg a piaci folyamatokat észak-keleti szomszédunknál, hiszen Julija Timosenko nem nyugszik bele vereségébe.

Nem bír el még egy forradalmat az ország

Nagyon úgy fest, hogy Timosenko csak abban bízhat, hogy a történelem megismétli önmagát, s a kevesebb szavazat ellenére pártja jelöltje – tehát ő – ülhet az elnöki székbe. Öt esztendővel ezelőtt ugyanis Janukovics a mostanihoz hasonló kismértékű győzelmet aratott akkori ellenfele, Viktor Juscsenko ellen, a Narancsos Forradalom sikere azonban „elsöpörte” győzelmét, így mégis a most távozó államfő foglalhatta el az elnöki széket. Timosenko ráadásul most jelezte: mindent megtesz a győzelemért, s olyan forradalmat szervez, amilyet az oroszbarát Janukovics korábban még nem látott.

Az IHS Global Insight elemzése szerint ugyanakkor a miniszterelnöknek korántsem lesz olyan könnyű a dolga, mint amilyen a kormányfői posztra korábban őt jelölő, azóta azonban egyik legfőbb politikai ellenfelévé váló Juscsenkonak volt. Az ukránok ugyanis belefáradtak a forradalmakba, s minden bizonnyal inkább a stabilitást választják, még akkor is, ha ezért részben fel kell adniuk szabadságukat. Ráadásul az sem valószínű, hogy teljes mellszélességgel egy olyan politikus mellé állnak, aki egyszer „eljátszotta a bizalmukat” azzal, hogy a gazdasági fellendülésre, és a demokratikus átalakulásra tett ígéreteit nem tartotta be.

Talán ennél is fontosabb azonban, hogy a válság kirobbanása óta a szakadék szélén egyensúlyozó ukrán gazdaság szinte biztosan nem bír ki még egy forradalmat. A hrivnya 2008 októbere óta 48 százalékot veszített értékéből a dollárhoz képest (ennél rosszabbul csak a venezuelai bolivár teljesített), s az elmúlt hónapokban már a korábban az ország megmentésére siető Nemzetközi Valutaalap sem igen áll szóba az állammal. Az IHS Global Insight szakértői szerint teljesen egyértelmű, hogy Ukrajna csak akkor számíthat külső segítségre, ha a Nyugattal és Oroszországgal is hajlandó együttműködni (utóbbi az európai gázellátás biztonsága miatt lenne fontos). 

Marad a bizonytalanság

Az elsőszámú feladat az új kormány felállása és a 2010-es költségvetés megalkotása és elfogadtatása. Ezt nehezíti, hogy a Janukovics-féle Régiók Pártjának nincs többsége a 450 fős ukrán parlamentben. A megoldás ugyanakkor sürgető: az IMF a 16,4 milliárd dolláros hitel további részleteinek folyósítását – egyebek mellett – a költségvetés elfogadásától tette közzé. A hitel negyedik, eredetileg novemberben esedékes 3,8 milliárd dolláros részlete már nem érkezett meg. Az IMF többek között az energiareform (a gázárak emelésének) elmaradására hivatkozott, valamint arra, hogy a költségek csökkentése helyett a kormány 2009-re és 2010-re mintegy 20 százalékos minimálbér-, illetve nyugdíjemelésről hozott döntést.

Az ukrán parlament

Ennek ellenére borítékolható, hogy a következő hónapokban a politikai bizonytalanság lesz a meghatározó: Julia Timosenko ugyanis csalással vádolta ellenfelét, aki szerint nagyon fontos lenne, ha a kormányfő elismerné a vereséget. A választásokat 3779 megfigyelő ellenőrizte, köztük az Organization for Security and Cooperation in Europe (OSCE) 650 megbízottja. Az OSCE hétfői közleménye szerint a választás demokratikus volt, a lebonyolítás pedig átlátható. „Eljött az idő, hogy az ország vezetői elfogadják a nép ítéletét, és biztosítsák, hogy a hatalom átadása békés és konstruktív legyen” – áll a szervezet jelentésében.

A piac is érzi a bizonytalanságot

A bizonytalanság hamar érződött az árfolyamokon is, miután Julia Timosenko a szavazatok újraszámolásáról beszélt, esésnek indultak a kötvény és devizakurzusok az ukrán piacon. Elemzők szerint a politikai bizonytalanság a következő hetekben is fölerősítheti a globális korrekció negatív árfolyamhatásait a pénz- és tőkepiacon.

A hrivnya fél százalékos gyengülést mutatott hétfőn a pénteki záróértékhez képest – a dollárral szemben 8,070-en jegyezték hétfő délután -, míg a dollárban jegyzett, 2012-ben lejáró államkötvények hozama 10,4 százalékról 10,6 százalékra ugrott. Az ukrán állampapírok nemfizetése elleni biztosítások, a CDS-felárak három hetes magasságba, 950 bázispontra emelkedtek. (Ez az érték a venezuelai, argentin és pakisztáni CDS-ek után a negyedik legmagasabb.)

Andreas Kolbe, a Barclays elemzője a Bloombergnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy szélsőséges árfolyammozgásoktól egyelőre nem kell tartani, a politikai bizonytalanság ugyanakkor továbbra is távol tartja majd a befektetőket az ukrán piacoktól.

Az Unicredit emellett megjegyzi, hogy az oroszbarátként ismert Janukovics győzelme kimondottan jó hír  a komoly ukrán érdekeltségekkel rendelkező orosz cégeknek, amilyen például a Gazprom, a Lukoil vagy az Evraz.

Ecoline