A forint jelentősen gyengült délelőtt az euróhoz képest. Szakértők szerint még mindig a magyar fizetőeszköz a legérzékenyebb a régióban.
Egy hetes csúcsra emelkedett kedden délelőtt az euró/forint árfolyam. A közös európai pénzért hajnalban még csak 265,6 forintot kellett fizetni, fél 12-kor azonban már 267,3 forintnál járt a kurzus. A magyar fizetőeszköz egyértelműen alulteljesítő: a forint 0,6 százalékot gyengült az euróhoz képest, miközben a zloty csak 0,4, a cseh korona pedig 0,1 százalékot veszített értékéből.
Magas államadósság veszélyezteti a forintot
A Bloomberg hosszabb elemzésben foglalkozik a magyar devizával, s a hirtelen gyengülést a kockázatéhség csökkenésével magyarázza. A Fitch hitelminősítő cég kedden jelezte, hogy az Egyesült Királyságnak szigorúbb fiskális politikára van szüksége, hogy visszaszorítsa az eladósodottság mértékét, s ezzel egy időben figyelmeztették Portugáliát, hogy leminősíthetik hitelbesorolását, ha nem javítanak a fiskális kondíciókon.
A Fitch közleménye elkedvtelenítette az elmúlt hetekben inkább optimista befektetőket, a tőzsdeindexek esni, a kockázatosabb devizák pedig gyengülni kezdtek. Márpedig a forintot – hiába a nemzetközi szervezetek és a kormány által kommunikált kedvező költségvetési kilátások – a magas államadósság miatt mindig elsőként kezdik el adni a feltörekvő devizák közül. A Bloomberg felhívja a figyelmet, hogy miközben Romániában a GDP 21, Csehországban 36 és Lengyelországban is csak 52 százalékára rúg az államadósság, addig nálunk ez az arány közel 80 százalék.
Veszélyes a Fidesz kommunikációja
Arról, hogy tartható-e a hiánycél igen eltérő vélemények láttak napvilágot. A kormányzat tartja magát ahhoz, hogy elérhető a költségvetési törvényben kitűzött 3,9 százalék, s eddig ezt a Nemzetközi Valutaalap is megerősítette. A Magyar Nemzeti Bank legutóbb 4 százalék körüli hiányt valószínűsített, a választások után minden bizonnyal kormányt alakító Fidesz szerint azonban a költségvetés fals számokon alapul, s a tényleges deficit akár kétszerese is lehet a kitűzöttnek. A legnagyobb ellenzéki párt azt ígérte, hogy a büdzséről szóló valós számokat a választásokat követő hat héten belül nyilvánosságra hozza.
Christian Keller a második legnagyobb brit bank, a Barclay’s elemzője a Bloombergnek jelezte: a választások megnyerésére leginkább esélyes Fidesz kommunikációja korántsem megnyugtató. „Az ilyen üzenetek könnyen visszaüthetnek egy olyan országra, ahol a fiskális politika fenntarthatósága kérdéses, a befektetők emlékezetében pedig még élénken él, hogy Görögországban is hasonló kijelentésekkel bombázták a piacot” – fogalmazott a szakember.


cikk nyomtatása
küldés levélben








