cikk nyomtatása
küldés levélben
A pozitív meglepetést hozó februári inflációs adat a galambhangulatot fogja erősíteni a Monetáris Tanácsban – vélik az elemzők. A szakemberek, akik a március végi üléstől a 25 bázispontos vágássorozat folytatását várják, arra számítanak, hogy az irányadó ráta 4,5-5,0 százalék magasságában fog padlót az idén.
A KSH csütörtökön közzétett gyorsjelentése szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek hó/hó alapon, 2009. februárhoz viszonyítva pedig 5,7 százalékkal növekedtek. Az adat meglepte az elemzőket, a Bloomberg konszenzusa 5,9 százalékos éves áremelkedés volt, de akadt olyan szakember is, aki 6,7 százalékos rátát várt.
Citigroup: nyárra elérhetjük az 5,0 százalékos alapkamat-mélypontot
A Citigroup elemzői, akik a piaci konszenzust 0,2 százalékponttal meghaladó mértékű, 6,1 százalékos inflációt valószínűsítettek februárra, az adat után 3,8 százalékról 3,4 százalékra módosították év végi prognózisukat. Amennyiben váratlan külső sokkhatás nem befolyásolja az árakat, a jegybanki 3 százalékos cél 2011 első negyedévében elérhető közelségbe kerül – vélik a pénzintézet szakemberei.
A piaci prognózistól elmaradó februári adat feltehetően a galambhangulatot fogja erősíteni a Monetáris Tanácsban. Márciusban a Citi szerint (is) folytatódik a 25 bázispontos vágások sorozata; a bank alap-forgatókönyve szerint az irányadó ráta 5,0 százaléknál éri el a mélypontját – valamikor nyáron.
Erste Bank: az idén még nem teljesül az MNB középtávú inflációs célja
Valószínűleg nem lesz jelentős hatása a jegybank rövidtávú kamatpolitikájára a tegnapi inflációs jelentésnek, és a Monetáris Tanács következő ülésén is 25 bázispontot farag az irányadó rátából – véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. A nagy ingadozásokat mutató energia- és élelmiszerárak elhagyásával számított maginfláció ugyan csökkent némileg, és az ebbe a csoportba tartozó termékek árát kontrol alatt tartják hazánkban, a volatilisebb árú termékek azonban még okozhatnak a későbbiekben kellemetlen meglepetést – hívta fel a figyelmet a szakember.
Elsősorban a gáz és olajár változása miatt ugrott meg a magyar inflációval kapcsolatos bizonytalanság. Az Erste Bank várakozásai szerint az infláció a második félévben is nagyobb lesz az MNB 3 százalékos középtávú célkitűzésénél, decemberre 3,6 százalékos rátát prognosztizálnak.
Barclays: őszre 4,5 százalékra csökkenhet az alapkamat
Januárban, a vártnál magasabb, 6,4 százalékos év/év alapú infláció láttán még fölkapták a fejüket az elemzők, és többen a dezinflációs folyamat megtorpanásáról beszéltek, a februári 5,7 százalékos inflációs mutató azonban már ismét azt jelzi, hogy a korábban gondolt inflációcsökkenés tovább folytatódhat – mutatnak rá a Barclays elemzői. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a gyengélkedő belső kereslet, a szolgáltatások árszínvonalának csökkenése, valamint az év/év alapú bázisból év közepén kikerülő 2009 közepi áfaemelés hatása mind-mind a tovább inflációcsökkenés felé mutatnak.
A Barclays modellje szerint év végére a jegybanki középtávú cél, a 3 százalékos határ alá süllyedhet a pénzromlás üteme, és egészen 2011 második feléig nem kell tartani az infláció emelkedésétől. Mindez az alapkamat alakulása szempontjából – kiegészülve a magyar országkockázat folyamatos csökkenésével – rendkívül kedvező, a Barclays arra számít, hogy szeptember/októberre a jelenlegi 5,75 százalékról 4,5 százalékra csökkenhet a jegybanki alapkamat.
HSBC: keresleti oldalról nincs inflációs nyomás
A szezonálisan kiigazított maginfláció 0,1 százalékos havi szintű visszaesése arra utal, hogy keresleti oldalról nem fenyeget inflációs nyomás – írja kommentárjában a HSBC elemzője. Az alapkamat csökkentése mellett szól a forint erősödése és a magyar országkockázat megítélésének javulása is, így a legnagyobb európai bank prognózisa szerint is 25 bázispontos vágás lesz a március 29-i kamatdöntő ülés eredménye.
A HSBC szerint az alapkamat a harmadik negyedévben 5,0 százalék közelébe csökkenhet, amennyiben a választások után felálló új kormány folytatja a stabilizációs programot, és az eurózónában is csökkennek a fiskális feszültségek – írja a HSBC elemzője.
