cikk nyomtatása
küldés levélben
A jegybanki alapkamat szinten tartása is felmerült a Monetáris Tanács legutóbbi ülésén, igaz akadt olyan tag, aki 50 bázispontos vágást javasolt.
Hatan 25, ketten 50 bázispontos vágásra szavaztak a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának legutóbbi ülésén, míg az alelnök Király Júlia 6 százalékon tartotta volna az alapkamatot – derül ki a szerdán közzétett jegyzőkönyvből. A megelőző két hónapi csökkentésnél nagyobb mértékű vágásra Bánfi Tamás és Neményi Judit voksolt, míg a végül befutó 5,75 százalékos irányadó ráta mellett foglalt állást Bihari Péter, Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Karvalits Ferenc és az MNB elnöke Simor András.
Nehéz megítélni az irányt
A tanácstagok megítélése szerint a makrogazdasági oldalról indokolt monetáris politikai lazítás folytatására Magyarország kockázati megítélésének függvényében kerülhet sor. A testület szerint a legfrissebb makrogazdasági adatok alapján a konjunktúra-kilátások összességében nem javultak, ami a belföldi szektorokat továbbra is erős alkalmazkodásra kényszeríti.
Egyes tanácstagok arra figyelmeztettek, hogy egyelőre nem láthatók a gyorsabb gazdasági növekedéshez vezető jelek, és a növekedési kockázatok enyhítése továbbra is komoly gazdaságpolitikai kihívást jelent. Többen úgy látták, hogy nehézséget okoz a külső kilátások megítélése is: egyik oldalról a korábbi nemzetközi gazdaságpolitikai programok kifutása miatt lassulhat a globális növekedés, a másik oldalról ugyanakkor a nemzetközi előrejelzések változásai és a bizalmi indikátorok pozitív tendenciákra utalnak.
Inflációs veszélyek
A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy 2010 közepétől, az indirektadó-emelés hatásának kifutását követően az MNB inflációs célja teljesülhet. Több tanácstag a kedvezőtlen tendenciák közé sorolta ugyanakkor a 2010-2011-re vonatkozó inflációs előrejelzés - külső sokkok hatására visszavezethető - megemelkedését novemberhez képest. Amennyiben az olaj-, és regulált árak emelkedése, illetve a dollárárfolyam-erősödése által kiváltott tendencia folytatódik, akkor az inflációs cél újbóli felüllövésének valószínűsége növekedhet.
Egyes tanácstagok szerint a monetáris politika meghatározása során mindezt hangsúlyosan kell figyelembe venni, mert a cél felüllövésének kockázatai a jegybanki hitelesség szempontjából nagyobbak lehetnek, mint az alullövésé. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy az inflációs cél alullövésének költségei sem elhanyagolhatóak, így a 2011-es inflációs előrejelzés emelkedése a monetáris politika szempontjából kedvező.
Hitelezési gondok
A belföldi finanszírozási folyamatok értékelésekor többen kiemelték, hogy az elmúlt időszak adatai alapján a háztartások mérleg-alkalmazkodása és csökkenő hitelkereslete is fontos szerepet játszott a hitelezés csökkenésében, miközben a hitelkínálat szűkülése elsősorban a kis- és középvállalati finanszírozásban okozhatott nehézségeket. Elhangzott olyan vélemény is, hogy emiatt a jövőben már romolhat a bankrendszer jövedelmezősége, és magasabb céltartalék képzésére, valamint a jövedelmezőség helyreállítására kényszerülhetnek a bankok.
Görögországi félelmek
A Monetáris Tanács tagjai a nemzetközi hírek közül külön kiemelték a görögországi válságról szólóakat, amelyek már az euróövezet egészének megítélését is kedvezőtlen irányba befolyásolták. Többen úgy látták, hogy a nemzetközi segítségnyújtást megelőző hosszas egyeztetés a bizonytalanságot növelheti a pénzügyi piacokon. Bár a piaci eszközárak alapján a görög események eddig nem hatottak érdemben a magyar folyamatokra, a hatás később több csatornán keresztül is érvényesülhet hazánkban az ország sérülékenysége miatt.
Érvek, ellenérvek
A tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy lehetőség van az előző év végén megkezdett óvatos kamatcsökkentési politika folytatására. Inflációs és reálgazdasági szempontból a további kamatcsökkentések lehetségesek lennének, ugyanakkor csökkenti a mozgásteret az, hogy a kockázati megítélésben az elmúlt 3-4 hónapban nem voltak komoly változások, sőt a közelmúltban romlott a nemzetközi befektetői hangulat, aminek voltak, bár nem számottevő hatásai Magyarország kockázati megítélésére is.
Elhangzott olyan vélemény is, hogy az alapkamat jelenlegi szintje már inkább alacsonynak tekinthető a hasonló kockázati kategóriába tartozó országokhoz képest, ami az alapkamat szinten tartását is indokolhatja. A nagyobb mértékű kamatcsökkentést támogatók javaslatuk mellet azzal érveltek, hogy a jövő évi inflációs előrejelzés jelentősen a cél alatt van. Emellett az amerikai jegybank közelmúltbeli intézkedése a nemzetközi kamatciklus irányváltását jelezheti, ami az MNB jövőbeli kamatpolitikai mozgásterét már szűkítheti.
A tanácstagok többsége úgy ítélte meg, hogy Magyarország jelenlegi kockázati megítélése és a továbbra is bizonytalan nemzetközi pénzügyi környezet miatt a 2009 júliusa óta folyamatos kamatcsökkentési sorozat a következő néhány ülés bármelyikén véget érhet. Ugyanakkor az inflációs és reálgazdasági környezet továbbra is kamatcsökkentést indokol, így ha a külső és belső folyamatok kedvezően alakulnak, akkor az alapkamat még tovább csökkenhet.
