cikk nyomtatása
küldés levélben
Egyre inkább megosztottá válnak az eurózóna tagállamai a Görögországnak nyújtandó esetleges pénzügyi támogatás kivitelezésével kapcsolatban, vezető német pénzügyi körökben ismét a Nemzetközi Valutaalap közbelépésének lehetőségét említették, mint lehetséges megoldást Athén finanszírozására.
Angela Merkel kereszténydemokrata néppártjának egyik képviselője úgy vélte, hogy amennyiben egy hitelkeret összeállításáról kellene dönteni, abban az esetben kihagyhatatlan a tárgyalásokból az IMF. Politikai megfigyelők szerint a német kormánykoalíción belül a szabaddemokrata FDP nehezményezné, ha Németországnak kellene bilaterális alapon pénzügyi segélycsomagot nyújtania Görögország számára, a pénzügyminisztérium helyettes szóvivője, Frank Schaeffler például azt találta mondani, hogy „Görögország az IMF-nek is a tagja ezért először ott kellene kopogtatnia.”
A németek elfordulása az esetleges közös európai kimentéstől azt követően erősödött fel, hogy a görög kormányszóvivő is az IMF kölcsön lehetőségét lebegtette meg szerdán. Mint mondta: „ha az uniós partnerek nem ajánlanak fel világos támogatást, akkor Görögországnak mégiscsak a Nemzetközi Valutaalaphoz kell fordulnia.” A görög szóvivő szerint március 25-i és 26-i brüsszeli csúcstalálkozó ebből a szempontból döntő fontosságú lehet, ezt követően dől el, kihez tud Athén segítségért fordulni.
Szakértők szerint bár az eddig összeállított európai támogatási eszközrendszerről még konkrét döntés nem született, esetleg ennek jóváhagyása szóba kerülhet az EU-csúcstalálkozón, de Jean-Claude Juncker hétfőn úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén az egyes tagállamok kétoldalú szerződés keretében tudnának támogatást nyújtani.
Görögországnak közben egyre sürgetőbbé válik a pénzügyi támogatás lehetőségének tisztázása, ugyanis május végéig több mint 20 milliárd eurónyi forrást kell bevonnia Athénnak lejáró államadósságának törlesztésére. A közelgő időpont miatt élesedik a vita az uniós tagországok között. Legélesebben maga Angela Merkel utasította helyre a görögöket. Tegnap a Bundestagban elmondott beszédében a kancellárasszony az unió pénzügyi rendszerének reformjáról beszélt, amelynek keretében egyes tagállamok kizárásának lehetőségét is felvillantotta a közös térségből. Bár Görögországot nem nevezte meg, mégis politikai elemzők úgy értelmezték a kijelentést, mint az eddigi legélesebb hangú üzenetet Athénnak.
Merkel kijelentette, hogy nem kell elsietni a görögök megsegítését, ugyanis a jelenlegi helyzetért nem a piaci spekulánsok, hanem a görögök által vállalt Maastrichti feltételrendszer sorozatos megszegése a felelős. A Financial Times mai számában összegyűjtötte, hogy mely tagállamok tartják elképzelhetőnek az IMF közbeavatkozását, és melyek tartanák ezt a megoldást az eurózóna krízisének. E szerint Finnország, Hollandia és Olaszország az IMF-kölcsönt preferálja, míg azt legélesebben Franciaország és Spanyolország ellenzi. Piaci vélemények szerint az IMF közbelépése jelentős nyomás alá helyezné az eurót, és a térség felbomlására spekulálók táborát erősítené.
Equilor
