cikk nyomtatása
küldés levélben
Az új kormány terveit illető bizonytalanság jelent ugyan némi kockázatot, ennek hatása azonban átmeneti lesz – vélik a Barclays Capital elemzői. A szakemberek szerint a választásokat várhatóan megnyerő Fidesz folytatja a szigorú költségvetési politikát, ami erősíteni fogja a forintot.
Magyarország várhatóan 2010 első negyedévében kerül ki (technikailag) a recesszióból – áll a Barclays feltörekvő piacokról szóló negyedéves összefoglalójának Magyarország fejezetében. Ez a világ nagy részéhez képest komoly lemaradást, a korábbi várakozásokhoz (amelyek pozitív negyedéves növekedést csak a második negyedévtől vártak) viszonyítva azonban javulást jelent.
| 2010 | 2011 | |
| GDP-változás (év/év, százalék) | 0,4 | 3,8 |
| Költségvetési mérleg (a GDP százalékában) | -3,8 | -3,0 |
| Államadóság (a GDP százalékában) | 81,0 | 79,4 |
| Éves infláció (az év végén) | 2,7 | 3,1 |
| Euróárfolyam (az év végén) | 270 | 270 |
Csak az export...
A GDP a külső kereslet, mindenekelőtt a német ipar visszaerősödésének köszönhetően nőhet 2010-ben. A belső keresletnek a növekedéshez való hozzájárulása a Barclays elemzői szerint az idén is negatív lesz (mínusz 1,4 százalékpont a 2009-es mínusz 10,9 százalékpont után), a nettó export 1,8 százalékpontos „pozitívuma” azonban mutatót 0,4 százalékos pluszba húzhatja.
A beruházások – döntően a „visszafogott” hitelezés miatt – gyakorlatilag leálltak; ebben a kategóriában az EU által finanszírozott infrastrukturális projekteket lehet csak megemlíteni.
2011-ben a Barclays „erőteljes”, közel négy százalékos GDP-növekedést valószínűsít. Az elemzők kiemelik: a magyar gazdaság pályája ebben el fog térni jó néhány, a recesszióból hamarabb kilábaló országétól, amely 2011-ben a növekedés lassulásával fog szembesülni.
Alapkamat: akár 4,5 százalékig is csökkenhet
A januári 6,4 és a februári 5,6 százalék után az (éves) infláció a Barclays prognózisa szerint az év második felében jelentősen csökkenni fog. Ebben szerepet játszik, hogy július után kikerül a bázisból a tavalyi áfa-, illetve jövedékiadó-emelés hatása.
A Barclays elemzői szerint az MNB márciusban folytatja a 25 bázispontos vágássorozatot, áprilisban és májusban azonban „szünet” következik, a monetáris politika döntéshozói a folytatást az új kormány gazdaságpolitikai irányvonalának megismerése utánra halasztják.
Júniusban és júliusban aztán folytatódhat a lazítás, szeptember-októberre az irányadó ráta 4,5 százalékig csökkenhet.
A nagy kérdés: lazul-e a fiskális szigor
A tavalyi 3,9 százalékos deficit után az idei, 3,8 százalékos tervet a Barclays elemzői „nagyon ambiciózusnak” tartják. A szakemberek szerint a legfontosabb kérdés, hogy a választások után felálló új (minden bizonnyal Fidesz-) kormány folytatja-e a Bajnai-kabinet szigorú költségvetési politikáját.
Bár a GDP hét százalékára rúgó „valódi” hiányról szóló Fidesz-nyilatkozatok a Barclays szerint csak a politikai kampány részét képezik csak, a deficitet egy – többek között adócsökkentést tartalmazó – ösztönző csomag is jelentősen megnövelheti.
Az új kormány mozgásterét mindazonáltal behatárolja, hogy a magas (a GDP 80 százalékát elérő) magyar államadósság miatt sem az IMF, sem az EU nem támogatna egy deficitnövelő stratégiát. A „görög példa” sem az engedékenység mellett szóló érveket gyarapítja...
A legvalószínűbb, hogy a Fidesz mind az IMF-fel, mind az EU-val megegyezésre törekszik majd – vélik a Barclays elemzői. Szóba kerülhet egy új megállapodás is, ez azonban (a magas, 33 milliárd eurós devizatartalékot figyelembe véve) inkább „elővigyázatossági” megoldás lehet, amelyben a kormány ténylegesen nem hívja le az IMF által biztosított összeget.
