cikk nyomtatása
küldés levélben
Újabb kétségbeesett próbálkozást tett George Papandreou: a görög miniszterelnök megkérte az EU vezető gazdaságait és azok miniszterelnökeit, hogy segítsenek leszorítani a görög állampapír hozamokat.
Görögországnak május végéig mintegy 20 milliárd eurónyi forrást kellene gyűjtenie, amiből megújíthatnák a lejáró államadósságot, a jelenlegi piaci viszonyok mellett azonban ez meglehetősen nehézkesen lenne kivitelezhető. Arról nem is beszélve, hogy ha Görögország elkezdi a GDP 120 százalékára emelkedő államadósságát 6 százalékos hozam mellett finanszírozni, az jelentős – sőt, végzetes – tehernövekedést jelentene.
Pontosan erre irányul a miniszterelnök kérése, azaz arra, hogy az EU segítsen. Az EU azonban jelenleg nem egységes, a franciák és az EKB segítene, a német álláspont azonban az, hogy ha a görögöknek pénzre van szükségük, akkor forduljanak az IMF-hez. A legnagyobb európai gazdaság vezetői azt is megpendítették, hogy ha Görögország nem tudja teljesíteni az eurózóna kritériumait, akkor akár el is lehet hagyni azt…
Az idő fogy, áprilisban, és májusban is lejár egy 10 milliárd eurós görög kötvénysorozat. Miután a miniszterelnök jelezte, hogy a jelenlegi hozamok mellett nem vállalnak egy újabb kötvénykibocsátást, két lehetséges megoldás látszik. Az első szerint sikerül meggyőzni a német kormányt, hogy támogassanak egy közös európai mentőcsomagot, míg a második lehetőség az, hogy a görögök az IMF-hez fordulnak.
Elemzők szerint szinte bizonyos, hogy az utóbbi fog megvalósulni, és az IMF megközelítőleg 3,5 százalékos kamat mellett kiállít egy 20 milliárd euró csekket. Itt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az IMF csak szigorú költségvetési kiigazítás esetén ad pénzt, és mint ahogyan Magyarország esetében megkövetelték az azonnali kiigazítást, úgy – országos sztrájk ide vagy oda - Görögországnak is meg kellene lépni a hónapok óta ígért megszorító intézkedéseket…
