Továbbra sincs egyetértés a görög mentőcsomag ügyében. A németek harmada egyszerűen kizárná a görögöket az eurózónából.
Ismét nagy a bizonytalanság Görögországban. A gazdaságról egyre rosszabb hírek érkeznek, a korábban optimista befektetők pedig ismét egyre sötétebben látják a helyzetet. Mindeközben az európai politikusok arról vitáznak, hogy ki és hogyan mentse meg a déli államot.
Magasabb hiány, megugró CDS
Ismét módosították a 2009-es költségvetési hiányra vonatkozó adatot a görögök. Ezúttal a helyi jegybank jelezte egy közleményben, hogy a tavalyi deficit a GDP 12,9 százalékára rúgott, miközben korábban 12,7 százalékos adatot kommunikáltak a déli ország vezető politikusai. Ennek fényében nem meglepő, hogy Görögország adósságára kötött biztosítások (CDS-ek) árfolyama ismét emelkedett. A CDS felár 26 bázisponttal 356-ra ugrott, ami ugyan elmarad a januári 400-as csúcstól, de bő három hete a legmagasabb érték, s közel 80 bázisponttal magasabb, mint a hónap elején.
Nem túl megnyugtató a Görög Nemzeti Bank szintén hétfőn közzétett inflációs és gazdasági előrejelzése sem. A jegybank szerint 2010-ben az áremelkedést keretek között tudják majd tartani (a fogyasztói árindex 3 százalékos növekedést mutathat, míg a maginfláció várhatóan 2,5 százalékos lesz), a GDP azonban 2 százalékkal eshet vissza. Emellett a helyi bankrendszernek is lehetnek gondjai, a lakossági hitelezés ugyanis az év végéig szinte biztosan alacsony szinten marad.
Vitáznak a görögök sorsáról
Ráadásul továbbra sem tudni, hogy ki és hogyan fogja megsegíteni az egyre nagyobb gondokkal küzdő államot. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint az unió feladata lenne, hogy Görögország segítségére siessen, a németek azonban inkább a Nemzetközi Valutaalaphoz küldenék az eurózóna feketebárányát.
A görög-ügy miatt az európai politikusok között egyre nagyobb az ellentét: Angela Merkel német kancellár tegnap azt nyilatkozta – az uniós segítséget támogató Barosso szavaira reagálva – hogy EU-s vezetőknek nem kellene illúziókat keltenie Görögország megsegítését illetően. A németek (akinek a harminc százaléka kizárná a közös európai pénzt használó blokkból a görögöket) azonban úgy fest, egyedül maradnak IMF-es elképzeléseikkel, ugyanis a francia Nicolas Sarkozy és az Európai Központi Bank elnöke Jean Claude Trichet is az uniós mentőöv mellett foglalt állást.
Mindenesetre Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn közölte: a „görög terv” nem a csőd elkerülését célzó segélycsomagot (bailout) takar. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az unió nem fog segíteni Görögországnak – tette hozzá.


cikk nyomtatása
küldés levélben








