cikk nyomtatása
küldés levélben
A feltörekvő piacok egyre több nemzetközi kiskereskedőt vonzanak és a globális kiskereskedelem tradicionális központjainak babérjaira törnek – derül ki a CB Richard Ellis „Mennyire globális a kiskereskedelem?” című kutatásából. Az éves jelentés szerint jelentős változások következtek be a globális rangsorban tavalyhoz képest: Peking, Sanghaj és Moszkva néhány helyet javított helyezésén, három közel-keleti város, Rijád, Jeddah és Kuvait pedig 11 helyet ugorva először szerepel az első húsz város között.
A CB Richard Ellis (CBRE) idén harmadik alkalommal kiadott éves jelentése 69 országban vizsgálja a világ 294 vezető kiskereskedőjét, elemezve a globális kiskereskedelemben betöltött szerepüket nemzeti és városi szinten egyaránt, hangsúlyozva a szektorok és régiók közötti különbségeket, így határozva meg a globális kiskereskedelmi terjeszkedés trendjeit.
Zárkóznak a feltörekvők
A nemzetközi brandek 56 százalékának jelenlétével ismét London vezeti a listát, habár a brit főváros pozícióját a márkák 55 százalékát is magáénak tudó, második helyezett Dubai ostromolja, tükrözve a feltörekvő piacok növekvő jelentőségét. A harmadik helyen álló Párizst (46%) New York (44%) és Hong Kong (43%) követi. A következő tizenöt város földrajzi elhelyezkedése (nyolc ázsiai, öt európai és két amerikai) jól példázza, mennyire nemzetközi a globális kiskereskedelem. A CBRE listájának élmezőnyében az elmúlt évben a feltörekvő piacok egyre nagyobb számban jelentek meg és mára jelentős mértékben kiszorították a korábban domináns nyugat-európai nagyvárosokat.
|
Forrás: CBRE
|
Főleg a közel-keleti városok térnyerése szembetűnő: a szaúdi főváros, Rijád egy év alatt a 25.-ről a 14. helyre ugrott, hasonlóképpen javított a szaúdi Jeddah (26.-ról a 15.-re) és Kuvait (28.-ról a 17.-re). Ázsia is egyre erősebb a listán: Hong Kong, Peking, Tokió és Sanghaj az 5-8. helyet foglalja el, Sanghaj ráadásul négy lépcsőt ugorva első ízben került be az első tízbe. Milánó az egyetlen jelentős európai város, amelynek sikerült javítani helyezésén: az észak-olasz divatközpont öt helyet javítva az idén a 11. a listán.
Van még tér
A bolthálózatok globalizálódása 2009-ben, a gazdasági kihívások dacára is folytatódott, ám egyelőre még a lista első öt helyezettje is csak a nemzetközi márkák mintegy felét tudhatja határain belül. Számos brand még a terjeszkedés elején tart, harmaduk egyenesen át sem lépte szűkebb régiója határait. A további „nemzetköziesedés” tehát még nagy lehetőségek előtt áll: míg az elsődleges piacok, mint London vagy Párizs továbbra is vonzóak a kereskedők többségének, a másodlagos városok, mint Rijád vagy Kuvait is további lendületet kaphatnak az új boltnyitási hullámmal.
A luxustermékek kereskedői tovább folytatták expanziójukat Ázsiában, ám azok a városok, amelyek a legtöbb új érkezőt köszönthették tavaly, a kereskedelem más szektorait képviselő hálózatokat is fogadtak. A közel-keleti városok viszont nagy többségében a luxuscikkeket forgalmazó és az üzletembereket kiszolgáló kereskedőket vonzották, míg Közép- és Kelet-Európában az új boltot nyitó kereskedők többsége a középkategóriás vagy olcsóbb árukat kínáló hálózatokból került ki.
Budapest a 61.
A magyar főváros 61. az idei listán. Tavaly óta 14 helyet lépett előre, és jelenleg a kiskereskedelmi láncok 26 százalékával olyan városokat előz meg, mint Szentpétervár, Zürich, Bukarest vagy Stockholm. A régió néhány fővárosa viszont Budapest elé került: Varsó a 45. (29%), Bécs a 27. (35%), Prága (36%) pedig München és Hamburg előtt a 21. helyen áll.
